Írások, kritikák, kedvcsinálók színdarabokról

2016. január 11. 20:50 - kothoga

A kamu diplomata

Jó estét, nyár, jó estét, szerelem

Fejes Endre regénye egy hatvanas évekbeli budapesti bűntényt mesél el. A sztori középpontjában egy lakatosként dolgozó vidéki fiú áll, aki nagyvilági életre vágyik. Igaz, ehhez nincsenek meg a forrásai, de az álmáról semmi pénzért nem mondana le. A fizetéséből - úgy-ahogy - előállít egy luxuséletet, melyben ő a magyar nyelvet törő görög diplomata. Nem is kell csalódnia. A nők a lábai előtt hevernek, bár mindegyikükben már az elején felmerül a kétely, talán csak a bolondját járatják velük.

jo_estet.jpg

Fotó: Kallos Bea

Szász János rendezése és Presser Gábor muzsikája a történet erejéhez méltó körítést teremt a színpadon. A mozgó falak és az azokra vetített korhű elemek gond nélkül visszarepítik a nézőt bő fél évszázaddal korábbra. 1962-őt írunk, tombol a kommunizmus. A magyar kisember élete kellően kilátástalan. Aki már el tudott menni az országból, az disszidált, a többiek pedig túlélésre rendezkedtek be.

Főhősünk (Wunderlich József) azonban nem kér ebből a tisztes életnek álcázott nihilből. Bármi áron ragyogásra vágyik. Átvedlik hát görög diplomatává, és nők után koslat. Az áldozatok pedig sorakoznak szép számban. Katalin (Tornyi Ildikó), Ilona (Járó Zsuzsa) és Veronika (Börcsök Enikő) is besétál a szélhámos csapdájába. De miért is ne tennék? A jóképű és dúsgazdagnak hitt férfi mellett olyan élet körvonalazódna számukra, melyről nem is álmodhattak. A csalfa lakatos szépen át is ejti valamennyiüket. Komoly anyagi kár egyikőjüket sem éri, elsősorban a lelki megrázkódtatás az, amin nehezen képesek túllépni.

Fejes Endre Jó estét, nyár, jó estét, szerelem regénye hét évvel a történtek után, 1969-ben jelent meg. Szöllősy György esete annak idején nagy port vert fel, a tárgyalás során az országban lincshangulat uralkodott.

Wunderlich - a boratos kiejtése dacára - a félénk kisfiú és a fogadások világában jártas diplomata közötti szerepeket magabiztosan ölti magára. Mikor mit lát indokoltnak. Aztán feltűnik a színen Zsuzsanna (Bata Éva), aki más, mint a többiek. Öntudatos, racionális és észvesztően dögös. Emberünk teljesen a bűvkörébe kerül. Ez nem is csoda.

Bata olyan elemi erővel formálja meg karakterét, hogy kis híján lángra kap a színpad. Ő a két lábon járó libidó. De nem veszik el női mivoltában, és némi nyomozással kideríti, hogy amit feltételezett, az igaz is: a neki szépet tevő férfi nem az, akinek látszik. Innentől pedig jön az ellenérdekek ütközése és az igazi katarzis. Az érzelmek tetőfokukra hágnak, és a normafai éjszakában bekövetkezik az elkerülhetetlen.

A Jó estét, nyár, jó estét, szerelem korrekt színdarab. Bár az első felvonás, azaz az igazi ütközet felvezetése hosszabbra nyúlik a kelleténél, a második felvonás feledteti a vontatott részeket. Ahogy pedig felgyorsulnak az események, a néző belefolyik a történetbe. A bűnügy és a darab lezárása frappáns, a fölösleges dolgokat kigyomlálták belőle, a végén felcsendülő kórus éneke elhozza a feloldást.

A néző pedig egy ideig aggódva szemléli, hogy Bata megfullad-e a kádban, vagy sem, de mindenkit megnyugtatnék, a félelmek fölöslegesek.

További információ a színház honlapján.

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://orkhesztra.blog.hu/api/trackback/id/tr58260974

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Vili Doli 2016.01.12. 14:45:41

Milyen fantasztikusan jó volt Tordai Teri abban a filmben!
Írások, kritikák, kedvcsinálók színdarabokról
süti beállítások módosítása