Írások, kritikák, kedvcsinálók színdarabokról

2015. december 27. 11:38 - kothoga

Szex a köbön

Francia rúdugrás

Vedd elő a szexet mint témát, tegyél a darabba pár csábos színésznőt, kutyuld össze a szálakat, és kész! Röviden így foglalható össze a Centrál Színház hat szereplőt felvonultató előadása. A dolog nyilvánvalóan ennél összetettebb, erről Mohácsi István író-rendező tudna mesélni. A végeredmény azonban önmagáért beszél: a Francia rúdugrásban valós emberi sorsokkal találkozunk, melyek alaposan megdolgoztatják a rekeszizmunkat.

Tovább
2 komment
2015. december 20. 15:23 - kothoga

Az orosz falu romantikája

Sirály

A Katona az orosz irodalom egyik legismertebb drámáját mutatja be új köntösben a magyar közönségnek. Bár Csehov a művet vígjátékként aposztrofálta, az orosz vidék élethű megjelenítése kérlelhetetlenül magában hordozza a keserűséget, arról nem is beszélve, hogy főhős halála másokra nézve is megkérdőjelezi a keretekből való kitörés lehetőségét. Soroljuk azonban bármely műfajhoz is, Ascher Tamás rendezése remek színházi élményt nyújt.

Tovább
Szólj hozzá!
2015. december 15. 18:52 - kothoga

Mit okoz az ÉLET nevű drog?

Bárkibármikor

Pintér Béla darabja nem kínál könnyed szórakozást. Pedig a színész-rendező semmi olyanhoz nem nyúlt, mely távol állna a mindennapoktól: van itt drog, nyomorúság, családi dráma. A történet szálai és figurái átlagosak, bennük nem nagy kunszt felismerni a tipikus kisembert, vagy akár önmagunkat sem. És ez bizony fájdalmas dolog.

Tovább
Szólj hozzá!
2015. december 11. 17:11 - kothoga

Shakespeare narancssárgában

Makbett

Egy klasszikus darab átültetése napjaink körülményei közé nem egyszerű mutatvány. Nem volt ez másképp a Macbeth-tel sem. William Shakespeare írását 1972-ben szabta át Eugéne Ionesco, majd a művet Alföldi Róbert vitte színpadra úgy, hogy abban a jelenkori honi elit elé tartson görbe tükröt.

Tovább
Szólj hozzá!
2015. december 07. 18:11 - kothoga

Thriller a pincében

A lepkegyűjtő

A thriller nem éppen megszokott színházi műfaj. Ám ahogy Bereczki Zoltán és Ágoston Katalin duója előadja, még az lehet. A kis méretű színpad tökéletesen passzol a történethez, úgy pedig különösen, hogy egy elhagyatott angliai házba invitálják meg a nézőt. A zárt tér a kezdéstől magához láncolja a közönséget, és úgy rabul ejti őket, ahogy a meghasadt elméjű milliomos az áldozatát.

Tovább
Szólj hozzá!
Írások, kritikák, kedvcsinálók színdarabokról